Hírolvasó

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz tovább intézőm. Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből. Egyenként magához hívatta tehát urának adósait. Megkérdezte az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak? Azt felelte: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet. Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka búzával – hangzott a válasz. Fogd adósleveledet – mondta neki – és írj nyolcvanat. Az úr megdicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.” Lk 16,1-8

Elmélkedés

Jézus tanítása a hűtlen, de eszes intézőről első olvasásra zavarba ejtő lehet. Hogyan dicsérheti meg Jézus valakinek a csalárdságát? Mégis, ha figyelmesen olvassuk a példabeszédet, világossá válik, hogy nem a tisztességtelenség a dicséret tárgya, hanem az előrelátás, a gyors és hatékony cselekvés. Az intéző felismeri: eljött az elszámolás ideje, és ő, ha nem cselekszik okosan, mindent elveszít. Ezért kapcsolatokat épít, másokon segít, hogy majd, amikor már nem lesz hatalma és befolyása, ne maradjon egyedül.

A befejező mondat is elgondolkodtató: „A világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.” Hívő emberként néha kevésbé vagyunk éberek és bölcsek, mint azok, akik csak földi célokat követnek. Pedig nekünk a mennyország a célunk, és megkaptuk a lelki útmutatást, hogy oda jussunk. Mi mégsem élünk a lehetőségekkel, nem látjuk előre a következményeket, nem készülünk tudatosan az örökkévalóságra.

Legyünk tehát mi is okos intézők, de ne a világ logikája szerint, hanem az evangélium bölcsessége alapján. Ne halogassuk a jót, ne késlekedjünk a bocsánatkéréssel! Mert egyszer eljön az idő, amikor számot kell adnunk talentumainkról. Boldog az, aki úgy állhat az Úr elé, hogy okosan használta az Istentől kapott lelki javakat.

Élj evangéliumi bölcsességgel!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Taníts engem bölcsen élni, aki nem birtokol, hanem szolgál, nem elrejti, hanem megosztja örömhíredet! Add, hogy földi javaimat mindig úgy használjam, hogy azok ne akadályozzák üdvösségemet! Ne engedd, hogy a világ csábítása elhomályosítsa szemem elől az örökkévaló célt! Segíts, hogy minden döntésem, kapcsolatom, feladatom az evangélium fényében történjen! Adj nekem bátorságot bölcsen és irgalmasan élni, hogy egykor örömmel számoljak be előtted szolgálatom gyümölcseiről!

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.” Lk 12,35-40

Elmélkedés

Jézus a mai evangéliumban arra hív bennünket, hogy legyünk éberek, mint a szolga, aki tudja, hogy ura bármelyik pillanatban hazaérhet. Az éberség nem félelemből fakad, hanem szeretetből.

Szent Imre herceg életpéldája eleven tanúságtétel erről az éber, készséges várakozásról. Ifjú kora ellenére rendíthetetlen jellemmel készült arra, hogy Isten akaratát kövesse, akár a trónon, akár az önmegtartóztatás útján. Bár a világ szerint még sok minden „előtte állt”, ő már egészen Krisztusnak adta önmagát. Imre az éberséget nem aggodalmaskodásként, hanem örömteli készenlétként élte meg: imádságban, tisztaságban, felelősségteljes életvezetésben.

A jézusi példázatban szereplő szolga felkészülten várakozik, lámpása ég. Ez a kép arra emlékeztet bennünket, hogy a keresztény embernek nem szabad elkényelmesednie. Nem lehet „elaludni” a kegyelem állapotában, hanem élő hitre van szükség. Napjainkban, amikor a világ hajlamos félretenni a végső dolgok kérdését – halál, ítélet, örök élet –, fontos újra és újra szívünkbe vésnünk: akkor jön el Jézus, amikor nem is gondolnánk. Biztosak lehetünk benne, hogy eljön, és ez öröm lesz számunkra. A mi dolgunk, hogy égjen bennünk a hit „lámpása”, és készen álljunk a szolgálatra – bárhol, bármikor hívjon is az Úr.

Élj úgy, mintha ma találkoznál Jézussal!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Éber szívért könyörgök hozzád, hogy életem ne merüljön ki a mindennapi rohanásban, hanem tudatosan és nyitottan várjam jöveteled. Add, hogy valóban készen álljunk színed elé állni! Szent Imre példája segítsen a tiszta, fegyelmezett és szeretettel teli életre! Őrizd meg bennem a vágyat, hogy téged szolgáljalak! Add, hogy szívem mindig égő mécsesként világítson, készen a veled való találkozásra!